Navigáció
|
|
|
BECSÜLET NAPJA
BUDAPEST OSTROMA – BECSÜLET NAPJA 1945. FEBRUÁR 11 – 13. KITÖRÉS A BUDAPEST ERŐDBŐL - Budapest ostroma a II. világháború leghosszabb és legvéresebb várostroma volt. Első szovjet páncélostámadás és a kitörés között 102 nap telt el! A magyar hősiesség és élniakarás, a haza és az európai civilizáció védelmében való hit, és civil lakosság elszánt támogatása tette ezt a páratlan teljesítményt lehetővé! Budapest védelmét az Attila, a Karolina és a Margit védvonalak gyűrűjében tervezték meg. Az élet és halál harc elkezdődött! A hárshegy oldalában az előrenyomuló vörös túlerı 1945. december 25-én éjszaka körülözönli Prónay Pál az egykori Lajtai Bán hungarista önkénteseinek útbiztosító ékét! A Hidegkúti út és a Nagykovácsi út keresztezıdésénél december 26-án estig folyik az öldöklő küzdelem. A spártai Leonidas Thermopyleaei szorosában történt védelmi harchoz hasonlóan a nyilaskeresztes önkéntesek nem adták fel állásaikat.
- OSTROMLÓK ÉS OSTROMLOTTAK! Budapest védıinek pontos létszáma nem ismert. A szervezett sorállományú és csendőri alakulatok magyar részről 35000 főre tehetık. Igen jelentős szerephez jutottak a nem sorállományú, hanem önkéntesekbúl álló különleges hungarista eszmeiségő alakulatok. Vannay László a Trianoni békediktátum végrehajtásának megakadályozására a húszas években önkéntes csapatokat szervezett. Részt vett a Rongyos Gárda megszervezésében, valamint 1938-ban a Felvidéki és a Kárpátaljai harcokban! Helyismeretük nélkülözhetetlennek bizonyult amikor a harc kiterjedt a város alatti alagút és csatornarendszerre is. Saját elhárító alakulata volt, amit a régi veterán rongyos bajtárs, Gyulai- Molnár Ferenc vezetett. Szekeres százados sikeres orosz nyelvő ellenpropagandát szervezett. A Vannay különítmény által védett szakaszokon hangszórók harsogták: „Itt a Vannay különítmény harcol, foglyot nem ejtünk és nem hátrálunk!” BECSÜLETTEL KÜZDÖTTEM A HAZÁMÉRT AMÍG ÉLTEM! Jellemző módon a fő vád ellene az volt a komcsi történészeknél, hogy a Szentkirály utcai zsidó zug élelmiszer raktárat lefoglalta és a kóser libamájat és pálinkát a csontrepesztő hidegben katonái között szétosztotta…. A vétség egyenesen szörnyű… A 70 éves Prónay Pál a Trianoni gyalázatot elutasító Lajta Bánság létrehozója maga köré gyűjtötte sok vihart megélt ősz bajtársit. Az öldöklő harcokban parancsnokukkal együtt csaknem valamennyien elestek! Prónay egész életét a magyarság védelme töltötte ki! Nem tűrt megingást, a kishitű fellazítókkal még 70 évesen is párbajozott! Kun Péter csuháján pisztolytáskával, övében kézigránátokkal közelharcban védte híveit, templomát! A védők összetétele igen vegyes volt. Voltak nagy harci tapasztalatokkal rendelkező magyar alakulatok és elszánt, viszonylag jól felszerelt SS hadosztály – töredékek. Abban egyetértettek: nem adja meg magát a hős Budapest!!! Háromöves gyűrűt vontak Budapest köré a támadók. A 30 – 40 km vastag gyűrűt közel fél millió ember alkotta! A kép itt is igen vegyes volt. Ágyútölteléknek használt ázsiai hordáktól kezdve, román csatlóshadosztályokon át, tapasztalt páncélos és nagy tőzerejő lövész alakulatokig minden volt! A támadó hadmőveleteket Malinovszkíj és Tolbuhin marsallok irányították páratlan kegyetlenséggel és saját alakulataiknak sokszor értelmetlen feláldozásával!
- AZ OSTROM A harcok hevessége és kegyetlensége csak a sztálingrádi ostromhoz mérhető! Véget kell vetni annak a hazugságon nyugvó tévhitnek, hogy virággal várták a mindent kirabló, nıket megerıszakoló, a lakosságot szibériai táborokba hurcoló vörös hordákat!! Házról – házra folytak a harcok! Pest védelmében kiemelkedı elszántsággal küzdött a IX. SS – hegyihadtest, a 22. SS – lovashadosztály Schmidhuber tábornok és Helmut Dörner ezredes vezénylete alatt. Baka Barnabás ırnagy rohamtőzér osztálya, a Vannay különítmény és több önkéntes hungarista harccsoport, civil nı és gyermekkorú fiatal! A vérmezőn felállított ideiglenes reptéren a súlyos sebesülteket kiszállították és némi utánpótlás is érkezett. Ennek használhatatlansága után a helyzet súlyosbodott! A készletek apadása, Sztálin ırjöngı kritikái és fenyegetései miatt, új és új alakulatok harcba küldése miatt a védık a várnegyedbe szorultak a kazamatákban több mint tízezer sebesülttel!
- FELMENTÉSI KÍSÉRLETEK Budapest hősi helytállása erıfeszítésének megsokszorozására késztette a magyar és némethadvezetést. Guderián is Tatára érkezett és Beregfy Károly vezérezredessel a Szálasi kormány A „Regiment Ney” nevet viselı páncélgránátos dandár zászlóaljait a Wiking és a Totenkopf SS páncélos hadosztályokhoz osztották be. A támadó csapatok élén haladva kivívták a Gerecse, Bicske, Zsámbék körüli harcokban a norvég önkéntesekből álló Wiking hadosztály tiszteletét és a Harkovi harcokban kitüntetett Totenkopf páncélosok csodálatát! A Ney Károly hungarista különítménye megtett mindent ami az embertıl megtehető! Ekkor jött rádión a parancs: vissza kell vonulni, százada kapta feladatul, hogy fedezze a visszavonulást. Szörnyű érzés volt bajtársait veszni hagyni a vörös katlanban, állította a mostmár ősz hajú, de még mindig acélos tekintetű veterán! A visszavonulási parancs oka az volt, hogy a Leibstandard, Wiking és a Totenkopf A hős Budapest, hasonlóan Európa civilizált részéhez elesett! Gyıztek a gonoszság erői! - KITÖRÉS A helyzet reménytelen volt. Pfeffer – Wildenbruck 1945. február 11-én reggel haditanácsot tartott. Döntés született az aznap este 8 órakor kezdődő kitörésről. A nehézfegyverek hátrahagyásával szervezték meg a kitörést, hisz a várhoz vezetı útvonalak védművekkel, hatalmas harckocsi árkokkal voltak lezárva. A tervezett útvonalak a Budai hegyekben csak gyalog voltak járhatók. A védelemben kitűnt bajtársakat kitüntetésben részesítették. A magyar érdemrend lovagkeresztjét, több vitézi érmet, Signum Laudist osztottak ki az arra érdemeseknek. Megkezdődött a kitörésre való felkészülés. Megsemmisítették a hátrahagyandó nehézfegyvereket. Legjobb egyenruháikat vették fel, kitüntetéseikkel együtt. Imára gyülekeztek a csapatok, nem judeo-keresztény papok vezetésével, mert azok már régen patkányként elinaltak! Néhány Hazájához, Egyházhoz hő lelkész maradt, aki bajtársaival együtt vételezte fel a kézigránátokat, mert egyedül ebből a fegyverből volt elegendő. A kitörést a Szél Kálmán térnél és a Margit körút hosszában összevont csapatok kezdték. A Vannay különítmény az Ostrom utcában gyülekezik. Legnagyobb veszteségeket elszenvedett alakulat, de a legrugalmasabb és a leghatékonyabb. Már régen áttértek az orosz felszerelésre, mert abból volt utánpótlás. Első hullámban a Vannay különítmény hungaristái és a 8. Florián Geyer SS lovashadosztály halad. Iszonyatos áldozatok árán tért nyertek a Szilágyi fasorig, ahol ismét elakadnak a II. gyűrű orosz erődrendszerében. Helmut Wolf a Feldherrhalle páncélosgránátos hadosztály alezredese parancsot ad, hogy a Vérmező – Kékgolyó utca felé kísérelje meg az áttörést. Itt váratlanul siker koronázza a kitörést. Hajnalra Budakeszi feletti magaslatokig jutnak, a Wolf csapat létszáma kb. 3500 fő. A kitörés lendülete, energiája sokkolta az orosz csapatokat is. Különösen hatott, hogy nem áll le a kitörés az elsı hullám teljes lemészárlása után sem. A pánik helyenként elterjedt a gyűrű mélységében is. A kitörés útjába esı erıdnek átalakított házak elfoglalásakor bajtársaik hullahegyein átjutó és kézigránátokkal utat nyitó behatolók elől gyakran a harmadik, negyedik emeletrıl az utcára vetették magukat az oroszok! Február 12-én reggel sőrő köd ereszkedett le a Budai hegyekre. Svábhegy, Remetehegy, Hármashatár - hegy körzetében 2 – 3 ezres csoportokban a kitörés eredményeként 15 – 20 ezer kitörésben résztvevı kijutott a Budapestet övező hegyekbe, erdőkbe. A felszíni kitöréssel párhuzamosan az Ördög – árok csatornájában Helmut Dörner SS ezredes vezetésével egy 500 fıs rohamosztag indult el, hogy az orosz gyűrűt hátba támadva segítse annak feltörését. Kicsit késıbb elindultak az aknavetőket és lőszert cipelő rohamosztagosok második hulláma. Ezt követte a német és a magyar vezérkar. Hindyvel tartott felesége is. Ursdau Lindena alezredes IX. SS hegyihadtest vezérkari fınöke különítményeivel a mai Körszálló környékén bekapcsolódik a harcokba. Sérülten fogságba esik a harcok során. Az Ördög – árok kijáratát olyan mértékben tőz alatt tartották az oroszok, hogy képtelenség volt a felszínre jönni. A Hővösvölgyi út alatti főcsatornából a Budakeszi útra, illetve az alatta lévő kisebb szelvényő csatornába kényszerültek és itt jöttek fel a Budakeszi úton. A felszínen is egyre felülkerekedett az orosz túlerő. Kútvölgy közelében elesett Vannay és Prónay. Ezreket morzsolt fel az újabb és újabb orosz akadályokon való áthaladás. 1945. február 13-án is szórványos, de igen heves harcok folytak a Budai hegyekben. A KITÖRÉSA HŐSIESSÉG NAGY PÉLDÁJA VOLT! A BAJTÁRSIASSÁG, A HŐSIESSÉG ÖRÖK EMLÉKE MARAD! HŐSEIT NEM FELEDJÜK !!!! A kiürült várba óvatosan kezdtek beszivárogni az oroszok. Utána elkezdıdött a féktelen szabadrablás. A vár kazamatáiban maradt sok ezer sebesült ügyét úgy oldották meg, hogy néhány benzines hordót legurítottak és kézigránátot dobtak utána! Sokszor vasutasokat, villamoskalauzokat mészároltak le százával, mert egyenruhájukat pártszolgálatos uniformisnak nézték. Az elhúzódó ostromot azzal magyarázták a felsı vezetésnek, hogy nagy létszámú a védősereg. Ennek megfelelően sok hadifoglyot követeltek, így mindenkit összeszedtek, civil, öreg, nyomorék, csak a darabszámot nézték. A 10 – 80 évesig minden nőt megerőszakoltak és ennek a vörös hordának áll ma az emlékműve a Kossuth téren! HAZAÁRULÓ ORSZÁGVEZETİK A MAI NAPIG FEGYVERESEKKEL VÉDIK A NÉPHARAGTÓL! EL KELL TAKARÍTANI ONNAN AZT A GYALÁZATOT!
Időpont:
2011, February 11 - 18:00
Helyszín:
Mosonmagyaróvár
|
Keressen minket az alábbi közösségi oldalakon!
Helyi videó
Központi videók
 |
ESEMÉNYNAPTÁR
 |
RSS